Robin McKenzie nevéhez fűződik ez a módszer, gerincet és végtagokat érintő ízületi panaszok vizsgálatára és kezelésére fejlesztették ki. Legszélesebb körben a gerinc porckorongjait érintő problémáknál alkalmazzák. Akkor szokott szóba kerülni, ha a fellépő panaszok, súlyosabb esetben végtagokba is kisugárzó fájdalmak még műtét elkerülésével is kezelhetők.

A szakképzett gyógytornász a pácienssel folytatott beszélgetés, és előzetesen készített képalkotó eljárások (rtg, mri ) alapján felméri a helyzetet, majd célirányos vizsgálatok, mozdulatok elvégeztetésével feltárja, hol lehet a probléma. A vizsgálat után egyénre szabott mozdulatsor összeállításával terápiás gyakorlatsort állít össze, melynek végzésével a páciens panaszai csökkennek, majd ideális esetben megszűnnek. Ezek a változások abban az esetben valósulnak meg, ha az adott probléma mozgásra reagál!

Nagy szerepe van a módszerben a helyes testtartás kialakításának, gyakran már ennek elérésével sokat tud változtatni a panaszokon. Fontos jellemzője a McKenzie módszernek, hogy amíg mód van rá, a terapeuta igyekszik a páciens önállóságát megőrizni, függetlenítve magától, hogy saját maga elvégezve a gyakorlatot megélje annak pozitív hatását.

Kevésbé közismert, de szintén jól működik a módszer testünk egyéb ízületeit érintő fájdalmak esetén, melynek ismert háttere nincs. Ilyen lehet például tartós térd, csípő, váll, vagy könyökfájdalom, mely panaszok mögött nincs egy ismert kopásos, vagy gyulladásos ok.

Alkalmazási területek:

• Porckorongsérv
• Porckorong kiboltosulás
• Karba, lábba sugárzó fájdalom, zsibbadás
• Helytelen tartásból fakadó nyaki- háti- deréktáji panaszok
• Kontraktúrából, hegesedésből, letapadásból származó nyaki- háti- deréktáji fájdalmak
• Végtag ízületeit érintő, igazoltan nem gerincből eredő fájdalmak, melyek hátterében gyulladás, kopás nem húzódik